Város, nagyközség, község: mi a különbség?
Magyarországon minden településnek van jogállása. Összefoglaltuk, mit jelentenek a kategóriák, és hány település tartozik az egyes csoportokba.
Magyarország közigazgatási beosztásában minden település valamilyen jogállású: ez határozza meg, milyen feladatai vannak az önkormányzatnak, és milyen címet használhat a település.
A jogállások
- Főváros: Budapest, amely 23 kerületre tagolódik; a kerületek önálló önkormányzattal rendelkeznek.
- Megyei jogú város: nagyobb városok, amelyek a vármegyei önkormányzat egyes feladatait is ellátják a saját területükön. A vármegyeszékhelyek mind megyei jogú városok, de van néhány megyei jogú város, amely nem székhely.
- Város: a városi címet az Országgyűlés döntése alapján, kérelemre kaphatja meg egy település, ha fejlettsége, ellátottsága ezt indokolja.
- Nagyközség: a község és a város közti átmenet, jellemzően nagyobb lélekszámú községek viselik ezt a címet.
- Község: a legtöbb magyar település ide tartozik.
Számokban
Adatbázisunkban jelenleg 3 155 település szerepel: ebből 348 város (a fővárossal és a megyei jogú városokkal együtt), 130 nagyközség és 2 677 község.
Megye helyett vármegye
2023. január 1-jétől az Alaptörvény módosítása nyomán a megyéket hivatalosan ismét vármegyének nevezik. A területük és a számuk nem változott: Budapest mellett 19 vármegye van.